Birsalmasajt

Ez lett az idei birsalmasajt-termés. Azaz majdnem, mert egy darab hiányzik, ugyanis muszáj volt kóstolót ejteni, nehogy fölöslegesen szikkasszuk és várakozzunk. :-D

Most még ilyen profán módon, tepsibe ültetgetve vannak, hisz most szedtem ki a formából, vár még rájuk több napi szikkadás.*

Hozzávalók:

• birsalma tetszés szerinti mennyiségben
• tiszta gyümölcspép minden kilogrammjához 80 dkg cukor
• citrom

A birsalmasajt-készítésnek is számtalan módja ismert, mindenki a sajátjára esküszik. Mert ugye van a dilemma, hogy hámozni vagy sem, magházat benne hagyni/nem hagyni, s még sorolhatnám a számtalan, eget rengető felmerülő "problémákat". :-)

Őszintén szólva én nem cicózok vele sokat. Alaposan megmosom a birsalmát, ledörzsölöm a kis bársonyos szőröket róla, majd négybe vágom. A héját és a magházát benne hagyom, hisz ezekben van a rengeteg pektinanyag. Csak a hibás részeket vágom ki a gyümölcsből, illetve azokat a magokat távolítom el, amik amúgy is kipotyognának. ;-)

Annyi vizet engedek rá amennyi épp ellepi, majd puhára főzöm és átpasszírozom. Összekeverem cukorral, teszek hozzá kifacsart citromlevet ízlés szerint (nagyjából egy kilóhoz egy citromot szoktam), s elkezdem főzni lassú tűzön. Nos, innen kezdve türelemjáték a dolog. Arról nem is szólva, hogy ahogy sűrűsödik, egyre nagyobb erőt kell kifejteni a keveréséhez, de megéri a fáradozást. :-) Akkor minősíthetjük jónak, ha egy kistányérra cseppentve szinte azonnal dermedni kezd. 

Készíthető natúran is, de tehetünk bele a legvégén száraz serpenyőben pirított diót/mandulát/mogyorót stb.

Vízzel kiöblített formákba adagoljuk, pár nap után a formából kivehető és száraz, szobahőmérsékletű helyen hagyjuk szikkadni. Utána jól záródó dobozban sokáig eláll.

*Ránk pedig az, hogy gyakorolhatjuk a türelmet és az önmegtartóztatást ;-)