Egy búcsúbuli margórája

Egy munkahelytől való elbúcsúzás (persze ha szabad akaratból történik!) ambivalens érzéseket vált ki az ember lányából (belőlem legalább is) - egyrészt örül, mert elkezdődik valami más, valami új, másrészt meg valahol mélyen odabent szomorú, mert hát valami mégis csak véget ért...

No de ha önként jön s nem küldik, akkor valahol magától értetődő, hogy szépen elbúcsúzik még akkor is, ha nem örökre szól. :-) S mi mással is lehetne búcsúzni, mint a saját főztünkkel, saját konyhánk "gyümölcsével"? 

Az ételről sajnos nem készült fotó (egyébként babgulyást főztem bográcsban, hozzá saját sütésű kenyér), de a kenyérről és a sütikről igen, melyek receptjét közkinccsé teszem, hisz ígéretet tettem rá.

Sajtos stangli

• 35 dkg lisztet összemorzsolunk
• 25 dkg margarinnal, majd összegyúrjuk
• 7 ek. vízzel,
• 1 ek. ecettel és
• 1 tk. sóval.

Vékonyra nyújtjuk, tetejét megkenjük tojással, megszórjuk ízlés szerint kömény-maggal/szezámmaggal/mákkal/semmivel. :-D Derelyevágóval (vagy késsel) rudakra vágjuk, szórunk rá reszelt sajtot, majd szép pirosra sütjük.

Ischler

• 35 dkg lisztet összemorzsolunk
• 25 dkg margarinnal és
• 25 dkg cukorral, valamint
• 1 csomag (vagy 2 csapott tk.) sütőporral.
• 15 dkg pörkölt, darált mogyorót keverünk hozzá, majd összegyúrjuk
• 2 ek. rummal.

Nem kell megijedni, eleinte nehezen áll össze, de aztán úgy viselkedik, ahogy mi szeretnénk. :-) Vékonyra nyújtjuk (max. 3-4 mm), köröket szaggatunk belőle (5 cm átmérőjű szaggatóval csináltam), megsütjük.

Vigyázni kell vele, mert hamar megég! Hagyományos gázsütőm van, 180 fokon max. 10-15 percig sütöm. Eleinte puhának tűnik, de mire kihűl, megkeményedik. Lekvárral (legfinomabb házi baracklekvárral) kettesével összeragasztjuk őket. Előtte azonban minden igyekezetünkkel megpróbáljuk férjet/gyereket/magunkat távol tartani, hogy ne tűnjön el nyomtalanul még félkész formájában. :-D

Csokoládémázat készítünk, megmártogatjuk benne a kész sütiket, majd türelmesen várakozunk legalább egy napig, addigra istenien összepuhul. Bűntudattal küzdők ne is kóstolják meg, mert úgysem tudnak neki ellenállni ha egyetlen darabot is ettek belőle. ;-) 

Zserbó

• 40 dkg lisztet összemorzsolunk
• 20 dkg margarinnal és
• 1/2 csomag (1 csapott tk.) sütőporral,
• 2 csomag vaníliás cukorral
• csipet sóval, majd összegyúrjuk
• 1 egész tojással és 
• 1 dl tejben felfuttatott
• 1 dkg élesztővel.

Töltelék:

• 15-20 dkg darált diót összekeverünk ugyanennyi porcukorral
• baracklekvár

A tésztát 3 felé osztjuk. Kinyújtjuk az első adag tésztát, megkenjük lekvárral, szétosztjuk a tetején a cukrozott dió felét, majd következik a második tésztaadag, majd szintén lekvár és rá a dió, majd a harmadik adag tészta. A tetejét villával megszurkáljuk, s legalább fél, de inkább egy óra hosszát hagyjuk a tepsiben kelni. Addig sütjük 180 fokon, míg szépen megpirul a teteje. Hűlés után csokoládémázzal öntjük le a tetejét.

Tipikusan az a sütemény, amit érdemes legalább két nappal a fogyasztás előtt elkészíteni, hogy finoman összepuhuljon.

Kókuszkocka

• 10 dkg margarint habosra kavarunk
• 30 dkg cukorral, majd belekeverünk
• 2 egész tojást,
• 2 dl tejet és
• 30 dkg lisztet, melybe előzőleg belekevertünk
• 1 csomag sütőport.

A tésztát megsütjük, s kihűlés után, felkockázzuk.

A mázhoz felolvasztunk:

• 2 dl tejben
• 20 dkg margarint és
• 10 dkg étcsokoládét.

A tésztakockákat belemártjuk az elkészült mázba (villával a legcélszerűbb), majd megforgatjuk kókuszreszelékben (kb. 30 dekányi kókuszreszelékre lesz szükségünk).