Imádom a kávét (tisztán, feketén, cukor és tej nélkül, csak a kávé), MrCic viszont nem kávézik. Ám csak azért, hogy ne egyedül kelljen hódolnom ennek a szenvedélynek, szolidaritásból iszik velem cappuccinot* és ahhoz nagyon szívesen fogyaszt valami kekszet, vagy sütit. Így aztán adott az ok, hogy miért is süssek az átlagnál gyakrabban valami keksz-féleséget. :-)
A darálós keksz mindig jó választás, hisz amilyen nagyszerű, olyan egyszerű elkészíteni.
- 20 dkg zsírt (a hangsúly a zsíron van, margarinnal sose lesz ugyanolyan finom) kikeverek
- 25 dkg cukorral
- 3 egész tojással
- 2 csomag vaníliás cukorral
- 1 citrom reszelt héjával és levével, majd összegyúrom
- 70 dkg liszttel és
- 1 csomag sütőporral
Legjobb, ha előző este összeállítjuk és hűtőben éjszakáztatjuk**, majd 180 fokra előmelegített sütőben sütjük csak annyi ideig, míg épp elkezd pirulni az alja/széle. Az eredmény egy nagyon finom, omlós keksz lesz, ami szinte mindenkinek a kedvencévé válik. Vigyázat, egy pillanat alatt képes megégni, tehát nem az az ottfelejtős süti (direkt nem szedtem ki a kosárból, így látszik egy-két darabon, hogy pár másodperccel később vettem ki a kelleténél a sütőből)
Akinek nincs darálója, az nyújtsa ki 2-3 mm vastagságúra és szaggassa ki valamilyen formára. Ugyanígy szoktam eljárni a daráló spirálján maradó tésztával, azokból lettek a képen is látható virágok.
* galád módon én csak mókusvíznek hívom :-)
** ma például közvetlenül összegyúrás után már daráltam is
Gyerekkoromban volt az a bizonyos "LIGA margarin", ami akkoriban még részben sertészsírból, részben növényi zsírból készült. Nagyikám abból sütötte, és tényleg nem olyan jó, mint rendes növényi margarinnal.
VálaszTörlésJé, tényleg, már évek óta nem sütöttem... Van krumplis meg kókuszos változatú receptem is valahol. Na, lehet, hogy a hétvégén darálós kekszet gyártok! :-)
VálaszTörlés