Újabb kenyér

 

A hétvégén osztálytalálkozón voltam (fantasztikus volt!!!), úgyhogy ma még elég indiszponált vagyok. :-) Ergo, ami a holnapi ebédet illeti, csak egy gyors kelkáposztalevesre (nem frankfurti, hisz nincs benne virsli) és cukkinis lecsóra futotta, meg egy minden különlegességet nélkülöző kenyérre.

• 50 dkg sima liszt
• 1/3 csomag élesztő
• valamivel kevesebb, mint 3 dl víz
• 1,5 kk só
• csipetnyi cukor
• 1 ek. sikér
• 1 ek. olaj
• késhegynyi aszkorbinsav
• 1 ek. burgonyapehely
• 2-2 kk. lenmag, napraforgómag és zabpehely

Amíg a fentebb említett étkeket főztem, addig a kenyérsütő dagasztó- és kelesztő programja dolgozott helyettem. Miután megkelt a tészta (1,5 óra az én gépemmel), nyújtólapon kiütögettem belőle a levegőt, ujjaimmal szétlapogattam a tésztát, veknit formáztam belőle, sütőpapírral bélelt jénaiba tettem.

Tetejét éles pengével bevagdostam, lefedtem, hagytam tovább kelni míg melegedett a sütő. Fedő alatt sütöttem kb. 50 percig, utána pedig fedetlenül pirítottam tovább a tetejét mintegy 10-15 percig.

(ugye mondanom sem kell, hogy az új kedvencben, a régi jó és öreg lerniben készült?) :-)

DNK + Gyümölcsös kölesmálé

Terveim között szerepelt, hogy kipróbálom a kenyérsütést is az előző bejegyzésben emlegetett matuzsálem-korú sütőben, hát most jött el az ideje. Fogalmam sem volt róla, hogy hogyan boldogulok majd ezzel a két fokozattal - forró és még forróbb ;-) - de nagyon jól bevált. Úgy döntöttem, hogy elsőként a már sokszor készített 1,5 órás DNK (aki még nem ismerné: Dagasztás Nélküli Kenyér) lesz a kísérleti darab, fél kiló lisztből. Az eredmény várakozáson felüli lett, a bélzete is olyan, amilyennek megálmodtam.

• 50 dkg liszt
• 3,5 dl víz
• kb. 1/3 csomag friss élesztő
• kb. 3/4 ek. só
• 1 mk. cukor

Az élesztőt felfuttattam egy kevés vízben, melybe belekevertem előzőleg a cukrot, majd a sóval elkevert liszthez öntöttem a fennmaradó vízzel együtt, közben szórtam bele zabpelyhet, lenmagot, napraforgómagot. Csak annyira kell összedolgozni, mint a nokedlitésztát, az állaga is hasonló. Az eredeti recept a fél kiló liszthez 4,5 dl folyadékot ír, de én azt önhatalmúlag lecsökkentettem, szerintem bőven elég bele ennyi is.

Kelesztőtálban 1,5 óráig kelesztettem, majd lisztezett felületre borítottam, veknit formáztam belőle. 

A sütővel együtt felforrósítottam az edényt is, sütőpapírral kibéleltem, belehelyeztem a veknit s 30 percig fedővel, majd további 25 percig fedő nélkül sütöttem tovább.

Gyors és sós akármi

De lehetett volna a cím "Múlt és jelen találkozása is". Hogy miért, azt a bejegyzés végén elárulom. :-)

Egy roppant egyszerű és kedvelt sós rágcsálnivalót dobtam össze, mert felhívott barátnőm és szólt, hogy mintegy 2-3 óra múlva ugorjunk el grillezni hozzájuk. Nem mondom, ennyi idő alatt komolyabb dolgot is össze lehetett volna ütni, de valahogy ma takaréklángon működök, így erre esett a választásom, úgyis rég készítettem már, nem is tudom miért volt mostohagyerek az utóbbi időben. :-)

• 40 dkg liszt
• 30 dkg margarin
• 2 tojás sárgája
• 1-2 ek. tejföl
• 2 kk. só
• 1 tojás a megkenéshez
• sajt, vagy valami mag a szóráshoz

A lisztet elmorzsoljuk a margarinnal és sóval, beletesszük a tojások sárgáját és a tejfölt. Jól összegyúrjuk, kinyújtjuk ujjnyi vastagra. Stangli formára (hosszabb és keskenyebb), vagy falatka méretűre (rövidebb és szélesebb) vágjuk fel, megkenjük tojással és megszórjuk reszelt sajttal, vagy valamilyen maggal (szezám, kömény, mák stb.). Megsütjük, az eredmény pedig egy igen addiktív, omlós rágcsálnivaló. 

(Jelen esetben csak sajt került rá, mert én szívem szerint köménymaggal szoktam megszórni, barátaink viszont azt nem igazán szeretik s most ők voltak a fő szempont.)

Tárkony

Amióta nincs az a majomaszaló meleg, amikor csak tehetjük, a kertben matatunk. A tavaszi hagymás virágok ültetésétől az új növények telepítésén át, a nőszirmok újratelepítéséig (majdnem) minden játszik, így került sor a már igen csak elburjánzott snidling és tárkony tőosztására is annak reményében, hogy jövőre (s a későbbiekben) mééég több zöldfűszer legyen. :-)

S ha már így is-úgy is kiástam a töveket, le is szedegettem a még rajta levő friss hajtásokat. A snidlingszár apróra vágva ment a mélyhűtőbe, a tárkonyt pedig a következőképp tettem el télire:

• A leszedegetett és leöblített leveleket besózom, egy napig állni hagyom, majd befőttesüvegbe gyömöszölöm és felöntöm 10%-os ecettel. Az üveget lezárom és mehet a kamrapolcra.

Őszintén megvallva leéltem úgy 19 évet, hogy nem is ismertem a tárkonyt, az ételekben való hasznosítását meg pláne nem. Aztán jött az Igazi Szerelem :-), vele együtt Erdély, s az erdélyi konyha, megismerése, s szépen-lassan ez a csodálatos aromájú fűszernövény a konyhám egyik meghatározó fűszerévé vált.

Elengedhetetlen fűszere nálunk a csorbának, a krumplilevesnek, a szárazbab-levesbe is szoktam tenni olykor, de készítek vele cukkinifasírtot, tárkonyos-tejszínes csirkemellet, hogy a leggyakoribbakat említsem. A tárkonyecet pedig isteni ízű a salátákban.  

MrCic szerint a kamraajtóra pedig ki kellene akasztani a "Megtelt" táblát... :-)