2013. december 26., csütörtök

Pulyka-koszorú Fakanál módra, azaz hogyan módosítsunk a menün az utolsó pillanatban

Gyerekkoromban rengeteg pulykahúst ettünk, minden télen volt otthon "pulykator", olyankor 2-3 madár is terítékre került, a gigant fajtákból. Ugyan nem saját nevelés volt, de tanyán nőttek fel, ergo nem hormonoktól nőttek meg 20 kilósra. De nem is tartalmazott ennyi vizet a húsuk, mint manapság a hentesnél/boltban kaphatóké...
Nos, egy ekkora dinónak ;-) bizony öt kilónyi mellhúsa volt, ami bizony nem a zsírtartalmáról ismert, magyarán ha nem igazán jól készítik el, akkor rántott hungarocellel ki is lehetne váltani, garantáltan koleszterinmentes lenne a menünk.

Így aztán a hagyományos liszt-tojás-prézli szentháromság MELLőzésre került, helyette az alábbi bundával öltöztettük fel a hússzeleteket:
  • 2 egész tojás 
  • 1 ek tejföl
  • 1 kisebb krumpli sajtreszelőn lereszelve
  • 1 kis fej vöröshagyma apróra vágva
  • 1 gerezd zúzott fokhagyma
  • 15 dkg reszelt sajt
  • só, bors ízlés szerint
  • annyi liszt, hogy sűrű palacsintatészta állagot érjünk el vele
Mindent összekeverünk, a hússzeleteket megsózzuk, lisztbe forgatjuk, majd a fenti masszával bebundázzuk és vagy olajban sütjük ki mint a klasszikus rántott húst, vagy tepsibe rétegezzük és sütőben sütjük.

Gyakran készítem manapság is, mostanra is ez volt a terv. Közbejött azonban egy kis "baleset", Fakanál/Éva bloggerinánál megláttam egy pulyka-koszorúnak keresztelt receptet, ami összetevőiben kicsit hasonlít az enyémhez. Ezért aztán gondoltam, hogy rossz nem lehet, már csak azért sem, mert Éva receptjei maximálisan megbízhatók, bátran ajánlom a blogját és receptjeit mindenki figyelmébe.
A pulyka-koszorúhoz a hozzávalók és az elkészítés módja megtalálható nagyon profi módon ezen bejegyzésében. Amin legközelebb változtatni fogok az az, hogy még több aszalt szilvát teszek közé. :-)

Mivel volt némi főtt krumpli maradékunk, így a köret röszti lett. A krumplikat nagylyukú reszelőn reszeltem le, sóztam, borsoztam, belekevertem egy gerezd zúzott fokhagymát, majd egy egész tojással összeállítottam a masszát (szalonnapörc nem került bele, hisz a főételen volt rendesen), kevés olajban szép pirosra sütöttem.


 

2013. december 25., szerda

Fonott kalács (videóval)

Dologtiltó nap ide vagy oda, nálam a kocsonyafőzés mára maradt és erről eszembe jutott, hogy tavaly már írtam a kocsonyához fogyasztott fonott kalács mániámról. :-) A kalácsot még tegnap megsütöttem, közben MrCic úgy döntött, hogy dokumentálja az eseményeket, a fonás menetéről videót is készített, fogadjátok szeretettel. :-) (a recept a régi)




video

2013. december 24., kedd

Szárma (hivatalos nevén töltött káposzta)

...de nekem csak az előbbi, lévén ízig-vérig zentai. :-)
Huszonhárom éve jöttem el otthonról, de még mindig oda kell figyeljek, hogy ha valakivel erről a nemes ételről beszélek, mert zsigerből a szárma elnevezést használom és sokszor találkozom értetlen tekintetekkel. De azt hiszem, ez már az idők végezetéig így marad. :-)


Hozzávalók:
- 1,5 kg darált sertéshús
- 0,5 kg darált marhahús
- 2,0 kg savanyított káposzta (hasáb), plusz némi aprókáposzta
- 1 tojás
- 1 fej vöröshagyma
- őrölt fekete bors
- 2 maréknyi gersli/árpagyöngy (ennek hiányában rizs, de kizárt, hogy nálam ne legyen itthon) :-)
- füstölt akármi, ez lehet bordavég, csülök, húsos császárszalonna, akármi.

A darált húsokat az apróra vágott hagymával, a tojással és a gerslivel alaposan összegyúrom, teszek bele frissen őrölt borsot, sót még csak véletlenül sem! Ha csont nélküli a füstölt árunk, nyugodtan lehet abból is beledarálni keveset, nem tesz vele rosszat, viszont akkor sincs dráma, ha ez "csak" megfő a töltelékek mellett.
A káposztafejekről leszedegetem a leveleket, a vastag ereket eltávolítom, majd megtöltöm és felcsavarom őket. A töltelék egyik oldalára felhajtom a levél oldalát, feltekerem, majd a másik oldalánál visszagyömöszölöm a levél lifegő végét.

Van, aki "kimossa" a káposztát, mert túl savanyúnak/sósnak/akárminek tartja, de számomra ez felér egy kiadós istenkáromlással. :-)

Amikor már nem tudok lefejteni szép, tölteni való leveleket, éles késsel felszelem a maradékot, az kerül az edény aljára. Kivétel nélkül mindig öntöttvas lábasban (vagy ahogy boldogult nagyanyám mondta: vaskasztrolyban) főzöm. A lábas alját beterítem a felszelt hasábmaradékokkal és füstölt cuccal, szépen sorba rendezgetem a töltelékeket. Ahol marad kis hely, oda füstöltet teszek, majd beterítem aprókáposztával, megint egy sor töltelék+füstölt és a legvégén újra jön egy réteg apróra vágott káposzta.
A levet ami kifolyt a hasábok előkészítésénél ráöntöm, plusz öntök alá 1-2 dl vizet. Nagy tűzön felforralom, majd minimálisra csökkentve a tűz erejét 4-5 órán át hagyom lassan főni.
Amikor már majdnem kész, csinálok egy kis paprikás rántást, ezzel besűrítem a levét, hagyom kiforrni, majd tejföllel és kenyérrel tálalom.